Tinta Paca blogja

A kérdés a szokásos: Milyen tollat használtak az aláíró felek? (Ha jól láttam, akkor ugyanazzal a tollal írtak alá.)

Kapirgáltam egy keveset a Youtube-on, és megtaláltam Japán II. világháborús kapitulációjának aláírási ceremóniáját. Néhány kérdés felvetődött bennem:

Már volt szó Horváth tanárúrról, és az ő „művészetéről”. Lengyel kollégája sem a kezdő kategória.

Ilyenkor eszembe jutott egyik mondása, hogy „Ne itt álljon neki gondolkodni, csak írja, majd otthon, hetek múlva megérti.”

Kevés ember van, aki egy $82-os ebédért $10.000 borravalót ad. Billy Derobert, a Santa Monica-i Buffalo Club pincérét jutalmazta eképpen Donald Trump.

Nemrég bukkantam rá többek közt a Watergate-botrányról ismert Nixon lemondási kérelmére. A nem éppen bőbeszédű iratot az ex-elnök aláírása miatt tartom érdekesnek.

„A Muzulmán kézzel írt napilapnak tehet egy szívességet a digitális kor” – provokál olvasásra a Wired Magazin cikke és valóban, ez az omladozó szerkesztőség olyasmit nyújt nemcsak az iszlámnak, hanem az egész világnak, amit érdemes mindenkinek megcsodálnia.

Ma elkelt a világ talán legértékesebb kézzel írott dokumentumának, a Magna Charta Libertatumnak, azaz a Nagy Szabadságlevélnek egyik másolata. A 710 éves pergamen a 17 megmaradt másolat közül a legjobb állapotú példány, boldog tulajdonosa pedig David Rubenstein (Jimmy Carter volt amerikai elnök belpolitikai tanácsadója), a Washington-beli The Carlyle Group alapító-ügyvédje, az eladó az ismert amerikai milliárdos, Ross Perot alapítványa volt.

Az „ismizős” chat retro formája. Kicsit elkapkodott a megvalósítás, de ötletes!