Tinta Paca blogja
Bemutatkozás
Nemrég újra felfedeztem a kézírást. A tanulóéveim alatt ellenben a rengeteg körmölés miatt – amikor csak lehetett – kerültem és óráimon kívül csak a képeslapokat, üdvözlőkártyákat és persze a lányoknak írt szerelmesleveleket írtam kézzel. Ellenben úgy fél éve a teendőim listáját praktikus okokból papíron kezdtem el vezetni és rájöttem: szeretek kézzel írni.
Ez az újfajta hobby nagyon tetszik. Sajnos nincs túl sok tapasztalatom eddig a komolyan vett kézírás területén, ezért mint egy munkanapló, indítom ezt a kis blogot. Hogy miről fogok írni? Mindenről, amit ebben a témában tapasztalok, legyen az egy szép papír és annak gyártója, egy gyönyörű töltőtoll vagy épp egy kiemelkedő minőségű, de olcsó zselés toll. Tervezem, hogy egy-két írással kapcsolatos költeményt vagy prózát is közzéteszek, ezért szívesen fogadok ezzel kapcsolatos ajánlásokat is.
Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom.
Legszebb a sárga. Sok-sok levelet
e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.
És akarok még égő-pirosat,
vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék.
Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.Kiszínezném vele az életem.
Egyedi
Szia Paca!
Elég lendületesen indult a blogod, remélem nem fulladsz ki. Ha így folytatod, a Pentrace és a többiek elbújhatnak melletted. :)
Üdv:
TáDé
Köszönöm, igyekszem :) A
Köszönöm, igyekszem :) A témáról rengeteget lehet írni. Az a típus vagyok, aki szeret körüljárni egy témát és ez cikkenként (főleg, ha interjúról van szó) akár 2-3 órát is igénybe vehet, de hetente egy cikket biztosan fogok írni.
Dezső Kosztolányi: I dream of coloured inks
Megtaláltam angolul is a blog „címadó versét”:
I dream of coloured inks. Of every kind.
The yellow is the finest. Reams and reams
of letters could I write in yellow ink
to her, the little schoolgirl of my dreams.
I'd scrawl something that looks like Japanese,
then try a bird, most intricately scrolled.
And I want other colours, many more,
like bronze and silver, emerald and gold,
and then I want a hundred more, a thousand,
or rather, I will have a million:
dumb-charcoal, funny-lilac, drunken-ruby,
enamoured, chaste or brash vermilion.
I ought to have some mournful violet,
a palish blue, a brick-red-like maroon,
like shadows seeping through a stained glass window
against a black vault, in August, at noon.
In reds I want a blazing, burning one,
and blood-red, like the blood-stained setting sun
and then I'd go on writing: with a blue
to my young sister, mother will get gold,
I'd write a prayer in gold ink to my mother,
a golden dawn with golden words re-told.
I'd go on writing, in an ancient tower.
My colour set, so fine and exquisite,
would make me happy, oh my God, so happy.
I want to colour in my life with it.
Csak így tovább!
Kedves Paca!
Köszönöm, hogy felhívtad a blogodra a figyelmemet, nagyon örülök, hogy valaki foglalkozik a témával!
Hozzászólás